Megemlékezés Bajcsy-Zsilinszky Endréről és vértanútársairól - Deutsch József, az elfelejtett festőművész és ellenálló

2009. december 23-án 16 órakor a MEASZ - Összefogás a Demokráciáért mozgalom megemlékezést tartott Budapesten, a Deák Ferenc téren, a nyilasok által 1944. december 24-én Sopronkőhidán kivégzett Bajcsy-Zsilinszky Endre és mártírtársai emlékére. A megemlékezésen beszédet mondott Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke és Vitányi Iván, 1944-es ellenálló és Bajcsy-Zsilinszky egykori fogolytársa. A beszédek elhangzása után a megjelent 20-30 résztvevő gyertyákat gyújtott a Bajcsy-Zsilinszky emlékmű lábánál.
Vitányi Iván itt meghallgatható beszédében szólt a magát anarchistának valló, ugyancsak 1944 decemberében Sopronkőhidán kivégzett és méltatlanul elfelejtett Deutsch József festőművészről is. Deutsch Józsefről keveset tudunk. A Kieselbach Galéria és Aukciósház honlapja szerint 1901-ben született; grafikus és plakáttervező volt. Művészeti tanulmányokat kezdett a budapesti Iparművészeti Iskolában, de azokat nem fejezte be. 1926-ban készítette az első plakátot az UFA filmstúdió filmjéhez. Ettől kezdve sokat foglalkoztatott plakáttervezőként működött. Az 1929-es barcelonai világkiállításon is sikert aratott egyik plakátja. 1944-ben ellenállóként letartóztatták, a Margit körúti fegyházba került, ahol Vitányi Iván cellatársa volt, majd a többi fogollyal együtt Sopronkőhidára vitték. Itt elsőként őt végezték ki 1944. december 21-én (l. Kovács Tamás: A Nemzeti Számonkérő Különítmény, Múltunk, 2006/3, 71-100).
A sopronkőhidai mártírok neveit - nem teljes és némileg pontatlan módon - emléktábla örökíti meg a fegyház falán. Volt köztük anarchista, kommunista, fajvédőből lett antifasiszta, volt köztük népi és urbánus egyaránt, sőt még arisztokrata is akadt. Példájuk bizonyítja, hogy a szélsőjobb, a nácizmus, a kirekesztés és a rasszista gyűlölet ellen csak a legszélesebb összefogással lehet méltó és hatékony módon fellépni.

Nagy Dénes Lajos