“The world is a dangerous place to live in; not because of the people who are evil, but because of the people who don’t do anything about it.”
(Albert Einstein – refugee from Nazi Germany)

Wednesday, April 11, 2012

Perindívány a magyar állam ellen a párizsi békeszerződés megszegése miatt




Szerkesztőségünknek csak most jutott tudomására - véletlenül(a) -, hogy néhány állampolgár végül mégis  magára vállalta a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződésben foglalt kötelezettség számonkérését a magyar államtól. A források(2) alapján kivonatolva közöljük az ügy eddigi állását:


I. fejezet

Budapest 2011.09.20. Két magyar állampolgár, Vajnai Attila és Nyári Zsolt keresetet nyújtott be a Pesti Központi Kerületi Bíróságra(1)  a magyar állam ellen, az 1947-es párizsi békeszerződésben(3) rárótt / vállalt kötelezettségének nem teljesítése ügyében.

Az ügyet a Dr. Kende Péter Ügyvédi Iroda(2) képviseli.

A kereset alapját az 1947-es párizsi békeszerződést tartalmazó magyar törvény(3) adja. Idézzük a kereset erre vonatkozó legfontosabb részeit:
"1947. február 10-én Magyarország képviselői aláírták a II. világháborút lezáró párizsi békeszerződést. A magyar országgyűlés e nemzetközi szerződést az 1947. évi XVIII. törvénnyel(3) becikkelyezte, a magyar belső jog részévé tette.
E békeszerződést és e törvényt természetszerűleg semmilyen más jogszabály – beleértve az Európai Unióhoz csatlakozás jogi dokumentumait – sem vonta kétségbe, nem helyezte hatályon kívül és nem módosította. Előírásai tehát a mindenkori magyar államra változás és változtatás nélkül kötelezőek.

E törvény 4. cikke így szól:
„Magyarország, amely a Fegyverszüneti Egyezmény értelmében intézkedett magyar
területen minden fasiszta jellegű politikai, katonai vagy katonai színezetű szervezetnek, valamint minden olyan szervezetnek feloszlatása iránt, amely az Egyesült Nemzetekkel szemben ellenséges propagandát, ideértve a revizionista propagandát fejt ki, a jövőben nem engedi meg olyan effajta szervezeteknek fennállását és működését, amelyeknek célja az, hogy megfossza a népet demokratikus jogaitól.”

(...)
Az előadottak alapján kérjük, a Tisztelt Bíróság – tekintettel az 1947. évi XVIII. törvény
(3) 4. cikkére – állapítsa meg, hogy I. r. alperes Magyar Állam elmulasztotta e felhívott jogszabály alapján fennálló kötelezettsége teljesítését, és ennek alapján kötelezze őt e kötelessége teljesítésére;  

állapítsa meg, hogy II. r. alperes Legfőbb Ügyészség elmulasztotta az 1989. évi II. törvény 14. § (2) bekezdésében(4) előírt kötelezettsége teljesítését, és ennek alapján kötelezze őt e kötelessége teljesítésére.

Felperesi legitimációnkat és kereshetőségi jogunkat önmagában az állampolgári közösséghez tartozásunk megteremti. Hiszen közvetlen érintettséget, direkt érdekeltségi kapcsolatot teremt, amennyiben alperesek petitumbeli jogszabálysértései azon jogunkat és törvényes érdekünket érintik közvetlenül, amely a békeszerződéseknek megfelelő, fasizmus-mentes élet lehetőségére vonatkozik. 


Ennek során tekintettel kell lenni arra is, hogy a békeszerződések teljesülése és a Magyar Állam, illetve a Legfőbb Ügyészség kötelezettségei körében nyilvánvalóan nem létezik olyan jogszabály, amely kifejezetten megnevezné, hogy ki jogosult a per indítására."
II. fejezet

Fenti keresetet a bíróság idézés kibocsátása nélkül elutasította. Hogy mikor, azt a forrás nem közli. Ahogyan - legnagyobb sajnálatunkra - nem publikálta az elutasító (a forrás további részei szerint talán a 26.P.92.620/2011./2. számú) bírói végzést sem. Pedig ezt (is) a nyilvánosságnak tudnia különösen fontos lenne.

 III. fejezet

2011.11.21. Újabb keresetlevél a Pesti Központi Kerületi Bíróságra, nagyjából ugyanazzal a tartalommal, az elutasító végzés miatti kisebb módosításokkal, újabb paragrafusokra való hivatkozásokkal és újabb speciális jogi (latin) szakkifejezésekkel.

2011.11.22. Kísérőlevél az előbbi újabb keresethez. Ennek tartalmából valamelyest következtetni lehet, a fenti - ismeretlen - bírósági elutasító végzés tartalmára. Ez alapján erősen valószínűsíthető, hogy a bíróság különféle kifogásokkal és ürügyként jól szolgáló jogszabályokkal igyekezett a felpereseket lerázni a nyakából.


IV. fejezet

2011.12.05.  A Pesti Központi Kerületi Bíróság 26. P. 94.467/2011./2. végzése:
"Nyári Zsolt és társa felpereseknek - Magyar Állam és társa alperesek ellen teljesítésre kötelezés iránt indított perében a bíróság hatáskörének hiányát állapítja meg, és a keresetlevelet a Fővárosi Főügyészségre áttenni rendeli.


INDOKOLÁS
A felperesek arra hivatkozva és azt állítva, hogy a ,Jobbik nevű párt' fasiszta jellegű párt arra kérik kötelezni a Magyar Államot mint I. r. alperest, hogy intézkedjen annak betiltása iránt, a Legfőbb Ügyészség II. r. alperest pedig arra, hogy indítson keresetet e párt ellen feloszlatása iránt.

A felperesek keresetüket a párizsi békeszerződést kihirdető 1947. évi XVIII. törvényre, annak 4. cikkére, az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére, valamint az egyesületi jogról szóló 1989. évi 1I. m 14. § (2) bekezdésére alapították, a békeszerződés kapcsán a pacta sunt servanda elvére is hivatkoztak.

A felperesek keresetében kértek nem tartoznak bírói hatáskörbe.

A nemzetközi közjogi egyezmények, szerződések alanyai a részes államok, az egyezmény, szerződés betartására a részes államot annak magánjogi életviszonyaiban, a magánjogi jogágak, alapvetően és elsődlegesen az árujellegű  vagyoni viszonyokat és azokhoz priméren kapcsolódó vagy vagyoni szankciókkal védhető egyes személyi viszonyokat szabályozó polgári jog normáin alapuló jogvitákban eljárni jogosult bíróság nem kötelezheti.
A pacta sunt servanda magánjogi elve a vagyoni értékű szolgáltatások nyújtására kötött szerződések kötelező erejét mondja ki, erre a szerződő felek hivatkozhatnak.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése olyan általános, deklaratív rendelkezés, amely bíró kötelezés alapjául nem szolgálhat.

A bíróság a jogvita eldöntője, nem annak vagy a döntéshozatal kereteit adó eljásnak kezdeményezője, ezért perindításra kötelező jogköre  nincs.
A bíróság feloszlathat társadalmi szervezetet, de csak az ügyész keresete alapján, arra azonban nem kötelezheti az ügyészt, hogy forduljon hozzá (ti. a bírósághoz; 1989. évi II. tv. 14. § (2) bekezdés, 16. § (2) bekezdés).

A kifejtettek szerint a felperesek keresetlevele érvényesíthető alanyi jogot nem  tartalmaz.

Az (I. r. alperesként jelölt) állam szervei által cselekszik és intázkedik, a felperesek a Jobbik Magyarországért Mozgalom-Párt törvénysértését állítják és céljuk ügyészi kereset alapján feloszlatásának kezdeményezése, a keresetindítás megfontolása, arról döntés hozatala, a keresetindítás az állam szervének, az ügyészségnek jogköre. Az ügy tehát nem a bíróság, hanem a keresetindításra jogosult hatóság, az ügyész hatáskörébe tartozik.

A bíróság ezért az 1952. évi III. tv. (Pp.) 129. § (1) bekezdése szerint eljárva a párt székhelye szerint illetékes Fővárosi Főügyészségre a felperesek keresetlevelét áttenni rendelte.

Budapest, 2011. december 5.

                                                  Dr. Haupt Egon s. k.
                                                               bíró"

V. fejezet

Alperesek fellebbezést nyújtottak be a fenti bírósági végzésre. Ennek időpontja és tartalma számunkra ismeretlen, mivel a forrás(2) ezeket nagyvonalúan kihagyja.

2011.01.24. A forrás(2) szerint  felperesek ezzel a dátummal nyújtották be előbbi fellebbezés indoklását a  fenti bírósági végzésre. Ami szerintünk fizikai képtelenség: egy 2011.12.05-i végzésre beadott fellebbezést lehetetlen majdnem egy évvel korábban indokolni. Egyetlen lehetséges magyarázat: a felperesek számára nem olyan fontosságú az ügy, hogy odafigyeljenek arra, hogy minden adat, dátum, hivatkozás a legkorrektebb legyen. Elvégre közben ünnepi időszak is volt, karácsony, újév, és olyankor csak a szélsőjobbosok dolgoznak, akiknek annyira fontos a saját ügyük, hogy minden más csak azután következhet. Alperesek elírását korrigálva tehát valószínűsíthető, hogy a fellebbezés indoklásának időpontja:
2012.01.24. Részünkről ismét csak nem találunk más magyarázatot arra, hogy egy fellebbezés indoklását hogyan is nem lehet térben és időben egyezően beadni magával a fellebbezéssel együtt és egyidejűleg, mint hogy a felpereseknek más fontosabb elfoglaltságuk volt.(c)

Érdeklődve várjuk az ügy folytatását.
____________________

Források:
(1) Pesti Központi Kerületi Bíróság (1055 Budapest, Markó u. 25.): http://www.fovarositorvenyszek.hu/elerhetosegi-adatok/pesti-kozponti-keruleti-birosag

(2) Dr Kende Péter honlapjáról ( http://kende.hu ) az ügy pdf fájlba szerkesztett, eddigi anyagai (2012.04.10.-ig) elérhetők, letölthetők: http://kende.hu/images/stories/dokumentumok/blog/jobbik_per.pdf

(3) Párizsi békeszerződés 1947

(4) Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvényt az illegitim Fidesz kormány már törölte. Abban a 14. § (2) bekezdés ilyen volt:

VI. Fejezet
A társadalmi szervezet felügyelete
14. § (1) A társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol.
(2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
15. § (1) A társadalmi szervezetet a székhelye szerint illetékes megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) veszi nyilvántartásba.
(2) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet a társadalmi szervezet képviseletére jogosult személy nyújtja be. A kérelemhez csatolni kell az alapszabályt és az alakuló gyűlés jegyzőkönyvét.
(3) A bíróság a nyilvántartásba vételről nemperes eljárásban soron kívül határoz. A bíróság a nyilvántartásba vételről szóló határozatot megküldi az ügyészségnek.
(4) Ha a társadalmi szervezet neve, székhelye megváltozik, illetőleg a társadalmi szervezet képviseletére új személy lesz jogosult, azt a bíróságnak be kell jelenteni.
16. § (1) A társadalmi szervezet tagja által (10. §), valamint az ügyész által [14. § (2) bek.] indított perek a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság hatáskörébe tartoznak.
(2) A bíróság az ügyész keresete alapján
a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;
b) a működés törvényességének helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;
c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;
d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése a 2. § (2) bekezdésébe ütközik;
e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.
17. § Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.
Teljes változat itt: http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8600

Helyére az illegitim Fidesz kormány "az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról" szóló 2011. évi CLXXV. törvényt tette (kihirdetve: 2011.12.14.). Az idevonatkozó releváns rész (11. § (3) ) ilyen lett:

II. fejezet
A civil szervezetek feletti törvényességi ellenőrzés
3. Az ügyész és a bíróság intézkedései

11. § (1) A civil szervezet működése felett az ügyészség - az e törvényben, valamint a Ptk.-ban meghatározott eltérésekkel - az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint törvényességi ellenőrzést gyakorol. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(2) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyész ellenőrzi, hogy a civil szervezet
a) belső (önkormányzati) szabályzatai, illetve azok módosításai megfelelnek-e a jogszabályoknak és a létesítő okiratnak,
b) működése, határozatai, a legfőbb szerv döntései megfelelnek-e a jogszabályoknak, a létesítő okiratnak vagy az egyéb belső (önkormányzati) szabályzatoknak.
(3) Ha a civil szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel a bírósághoz fordulhat. A bíróság a keresetet megvizsgálja és szükség esetén
a) megsemmisíti a civil szervezet bármely szervének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a legfőbb szervet, vagy határidő tűzésével a törvényes működés helyreállítására kötelezi a legfőbb szervet, és minderről értesíti a civil szervezetnél választott felügyelő szervet is,
c) ha a törvényes működés nem állítható helyre vagy a b) pont szerinti határidő eredménytelenül telt el, a civil szervezetet megszünteti.
(4) A bíróság az ügyész keresete alapján feloszlatja az egyesületet, ha annak működése vagy tevékenysége a 3. § (3) bekezdésébe ütközik.
(5) A bíróság az ügyész keresete alapján megállapítja az egyesület megszűnését, ha az legalább egy éve nem működik, vagy tagjainak száma a Ptk. 61. § (3) bekezdésében meghatározott legkisebb létszám alá csökken.
(6) A civil szervezet - feloszlatása, megszüntetése vagy megszűnésének megállapítása esetén - a nyilvántartásból való törlésről rendelkező bírósági határozat jogerőre emelkedésének napjával szűnik meg.
(7) Az ügyész a civil szervezet szervének törvénysértő határozatának megsemmisítésére a (3) bekezdés a) pontja szerinti keresetlevelet a határozat meghozatalától számított egy éven belül nyújthatja be.
4. Jogorvoslat az ügyész intézkedései ellen

12. § Az ügyész törvénysértő intézkedései ellen az ügyészségről szóló törvény szerint kifogásnak van helye.
Teljes változat itt: http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1100175.TV
____________________


Megjegyzések:

(a) Tipikus magyar balos-demokrata ügyetlenkedés, a "politikai marketinghez" való hozzá nem értés, esetleg elégtelen elkötelezettség az ügy iránt. Már hónapok óta tele kellene lennie folyamatosan az erről szóló  hírekkel nem csak az összes online és offline médiának, de az internetnek határokon innen és túl. Ehelyett csak néhány zártkörű helyen lehet megtalálni hírfoszlányokat róla, amely helyeket az embereknek csak egy szűk (főleg balos-libes) rétege látogat / olvas / néz rendszeresen. A szélsőjobbosok (fidesz-jobbik és csatolt széleik) által felvállalt ügyektől hangos az egész világ, ahogyan most is egyfolytában, rendszeresen napirenden tartják a 2006-os erőszakos rendszermegdöntési kísérlet zavargásai során a rendőrség által elkövetett hibák saját céljaiknak megfelelő felnagyítását és tálalását, miközben egyetlen említést se tesznek a talán nagyobb számú sérült rendőrről. A "Joggal a Jobbik ellen" nevű web felé zárt Facebook csoportot a per három fenti kezdeményezője hozta létre elvileg az  ügy támogatására. Még véletlenül se olyan Facebook oldalt választottak az információk minél szélesebb körű terjesztésére, amely web-nyitott, amelyet Facebook bejelentkezés nélkül is lehetne olvasni, és a rajta lévő tartalmakat a web-keresők is megtalálnák.

(b) Nem tartjuk szerencsésnek, hogy a keresetben a felperesek nem az illegitim Fidesz kormány által rendelt  terminológiát használják, mert pl.: a Fidesz-dózer munkája következtében nem hogy Alkotmánya nincs már Magyarországnak, hanem már Magyar Köztársaság sincs. Helyette csak Alaptörvény és csak Magyarország van. Ezek a pontatlanságok újabb ürügyként szolgálhatnak akár a bíróság, akár az ügyészség számára, hogy az ügymenetet újra és újra lassíthassák, esetleg a zsákutcába navigálhassák. Pontosan úgy, ahogyan azt az illegitim Fidesz kormány érdekei megkívánják.

(c) Fent ismertetett, erőtlennek tűnő magyarországi kezdeményezést és az - érthetően az illegitim Fidesz hatalomnak megfelelni akaró - magyarországi jogi eljárás eddigi és várható menetét tekintve, továbbá az egyszerű józan paraszti észt is figyelembe véve, egyetlen biztos lehetséges út az lehetne, hogy a párizsi békeszerződést aláíró országok (ill. azok jogutódjai) legalább saját tekintélyük érdekében kezdeményeznék az általuk aláírt nemzetközi egyezmény betartásának felülvizsgálatát.

1. § A Magyar Köztársaság által a Szocialista Szovjet Köztársaságok Szövetségével, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysággal, az Amerikai Egyesült Államokkal, Ausztráliával, a Fehérorosz Szocialista Szovjet Köztársasággal, Kanadával, Csehszlovákiával, Indiával, Új-Zélanddal, az Ukrán Szocialista Szovjet Köztársasággal, a Dél-afrikai Unióval és a Jugoszláv Szövetséges Népköztársasággal Párizsban, 1947. évi február hó 10. napján kötött békeszerződés a hozzá tartozó mellékletekkel együtt az ország törvényei közé iktattatik.

No comments:

Post a Comment