2010. 03. 20. Budapest, Magyarország(1)
"70 éves édesanyám hívott fel az előbb /pontosan 11.53-kor, csak kellett egy kis idő, amíg magamhoz térek, hogy viszonylag tárgyilagosan bírjak beszámolni a dologról/ és a következőt mesélte el, az izgatottságtól és felháborodástól még kissé remegő hangon.
A metrón a Népszava hétvégi mellékletét olvasta - ő ezt olvassa, mert ezt akarja olvasni, merthogy ugye ebben a mi demokratikus hazánkban mindenki azt olvas, amit akar. Gondolta ő. Nem így gondolta azonban a vele szemben helyet foglaló, jól öltözött középkorú férfi, aki hangosan a következőket mondta: rohadt komcsik, mindenhol ott vagytok, de nem sokáig, hamarosan mindannyian lógni fogtok. Ezt a kijelentést többször egymás után megismételte, majd hozzátette - Heil Hitler!, s ezt is többször egymás után megismételte.
A metrón a Népszava hétvégi mellékletét olvasta - ő ezt olvassa, mert ezt akarja olvasni, merthogy ugye ebben a mi demokratikus hazánkban mindenki azt olvas, amit akar. Gondolta ő. Nem így gondolta azonban a vele szemben helyet foglaló, jól öltözött középkorú férfi, aki hangosan a következőket mondta: rohadt komcsik, mindenhol ott vagytok, de nem sokáig, hamarosan mindannyian lógni fogtok. Ezt a kijelentést többször egymás után megismételte, majd hozzátette - Heil Hitler!, s ezt is többször egymás után megismételte.
Ezután a következőket mondta: tegnap a Haynautok sokat pofázott, de nem sokáig fog, lógni fog ő is, úgy, mint Nagy Imre! Ezután újra kezdte a Heil Hitler-ezést és "rohadt komcsik" kezdetű tirádát.
Anyám – büszke, konok és konzekvens személyiség, aki sok mindent megélt - tovább olvasott, a mellette addig ülő középkorú házaspár felállt, és átült a kocsi másik végébe, a tőle két méterre ülő BKV egyenruhás két férfi zavart képpel hallgatott, a másik oldalon ülő fiatal lány elvörösödött és lehajtotta a fejét.
Amikor Édesanyám leszállni készült, a továbbra is hangosan Hitlert éltető férfi felállt, odament hozzá és a vállára tette a kezét. Anyu, akit addigra már jócskán elöntött a félelemmel vegyes borzalom, közölte vele, hogy azonnal vegye le róla a kezét.
A férfi rávigyorgott. "Én most leveszem, de majd ráteszi a Magyar Gárda(2)."- mondta.
Anyu leejtette a bevásárlószatyrot, amit a kezében tartott. Kinyílt az ajtó. Az egyik BKV-s odaugrott, felemelte és szégyenkező arckifejezéssel a kezébe adta. Anyu kiszállt és elindult. Hazafelé."
Amikor Édesanyám leszállni készült, a továbbra is hangosan Hitlert éltető férfi felállt, odament hozzá és a vállára tette a kezét. Anyu, akit addigra már jócskán elöntött a félelemmel vegyes borzalom, közölte vele, hogy azonnal vegye le róla a kezét.
A férfi rávigyorgott. "Én most leveszem, de majd ráteszi a Magyar Gárda(2)."- mondta.
Anyu leejtette a bevásárlószatyrot, amit a kezében tartott. Kinyílt az ajtó. Az egyik BKV-s odaugrott, felemelte és szégyenkező arckifejezéssel a kezébe adta. Anyu kiszállt és elindult. Hazafelé."
____________________________
Források:(1) Az eset egy barátunk édesanyjával történt.
(2) Magyar Gárda: a fasisztoid Jobbik(3) militáns, újnyilas alakulata: http://www.magyargarda.hu
(3) http://www.jobbik.com
Megjegyzés:
Hasonló eseteket tapasztalhatunk már hónapok, évek óta a BKV járműveivel utazva (és egyéb módon közlekedve is). A BKV járművein gyakran látni már régóta szélsőjobbos matricákat, firkákat, a metróellenőrök látványa (öltözetük, megjelenésük) pedig kísértetiesen emlékeztet a Magyar Gárdára, mintha annak emberei állnának ott.
No comments:
Post a Comment