2010.07.27. 11:00 Budapest, V. Markó u. 16. (Legfelsőbb Bíróság és a Legfőbb Ügyészség előtt): sajtótájékoztató lesz Ságvári ürügyén is újraéledő múlt kérdéseiről (részletek itt: http://antifa-hungary.googlegroups.com/web/20100727SagvariMeghivoSajttajra.pdf?hl=hu).
2010.07.27. 18:00 Budapest, II. Budakeszi út 5. (Remíz Kávéház és Söröző előtt): megemlékezés Ságvári Endrére (részletek itt: http://antifa-hungary.googlegroups.com/web/20100727SagvariMeghivoEmlekezes.pdf?hl=hu).
Kezdeményezők - szervezők: Nagy Imre Társaság Budapesti Szervezete, Magyar Antifasiszta Liga, Zöld Baloldal.
A jelenidejű múlt stációi:
- Ságvári Endre "az 1942 – 43-as években sokat tett az ifjúság antifasiszta egységének létrehozása érdekében...Szervezte az ellenállási csoportokat, a fegyvergyűjtést." (1)
- 1944. március 19.: Magyarországot a náci Németország megszállta:
"1944. március 19-ét követően az országot a teljes katonai és politikai káosz jellemezte, amely végül totális katasztrófához vezetett. Megkezdődtek a deportálások, az ország szisztematikus gazdasági kifosztása, a Nyilas Párt politikai térnyerése. A történeti hűséghez hozzátartozik, hogy a magyar közigazgatás végig kiszolgálta a német igényeket a szörnyűségek végrehajtásában." (2)
- 1944. júl. 27-én Ságvári a letartóztatására küldött csendőröknek (Cselényi Antal detektív, Kristóf László és Palotás Ferenc csendőrnyomozók ) a Budakeszi úton levő Nagy-cukrászdában (ma Remiz étterem) ellenállt, tűzharcba bocsátkozott, melynek során a csendőrök végül halálosan megsebesítették.(1)
- 1944. július 28.: "A m. kir. rendőrség budapesti főkapitánya kitüntetésre javasolja az intézkedésben részt vett rendőröket."(3)
- 1944. szeptember: Hitler külön parancsára a nyilasok megkezdték a hatalomátvétel megszervezését. (4)
- 1944.október 1.: "A fegyverhasználat kivizsgálása után a dr. Ságvári Endre elleni intézkedés valamennyi résztvevőjét kormányzói kitüntetésben részesítették. Kristóf László, a központi nyomozó parancsnokság állományába tartozó cs. őrmester elnyerte a Magyar Bronz Érdemérmet a hadiszalagon.(Csendőrségi Lapok. 1944.október 1., XXXIV. évf. 19.sz. myom. irat.188.) Társai: Cselényi Antal a Magyar Arany érdemkereszt a hadiszalagon, Palotás Ferenc a Magyar Ezüst érdemérem a hadiszalagon, Pétervári János a Magyar Bronz Érdemérem a hadiszalagon kitüntetést nyerte el az államfőtől." (3)
- 1944. október 15.: nyilas (-náci) hatalomátvétel: a kormányzó kiugrási kísérletét követően a német és nyilas csapatok megszállták a főváros stratégiai fontosságú pontjait, este pedig Szálasi bejelentette a rádióban a hatalomátvételt és a háború folytatását. (4)
- 1944. november 4.: Szálasi Ferenc, "Nemzetvezetőként" november 4-én felesküdött a Szent Koronára, és másnap megalakította a Nemzeti Összefogás Kormányát. (4)
- 1959. szeptember 12./ november 25.: Budapesti Katonai Bíróság / A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága "I.r. Kristóf László vádlottat összbüntetésül: H a l á l b ü n t e t é s r e, mint főbüntetésre, valamint teljes vagyonelkobzásra, mint mellékbüntetésre" ítélte (13)
- 2006. március 6. A szélsőjobbos Nemzeti Jogvédő Alapítvány(5) által kezdeményezett felülvizsgálati eljárásban a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának (súlyosan törvénysértő) ítélete(6):
"A háborús bűntett és más bűncselekmények miatt Kristóf László és társai ellen folyamatban volt büntető ügyben a Kristóf László I. rendű terhelt testvére által benyújtott felülvizsgálati indítvány elbírálása során a Budapesti Katonai Bíróság B.I. 065/1959. számú és a Legfelsőbb Bíróság Katf.Kt. 094/1959. számú ítéletét a Kristóf László I. rendű terheltre vonatkozó részében hatályon kívül helyezi.
Kristóf László I. rendű terheltet az emberek törvénytelen kivégzése által elkövetett háborús bűntett miatt emelt vád alól felmenti; az emberek törvénytelen megkínzása által elkövetett háborús bűntettként értékelt cselekményeket 4 rendbeli hivatali hatalommal visszaélés bűntettének minősíti, s az emiatt, valamint a fogolyszökés bűntette és hatósági közeg elleni erőszak bűntette miatt indított büntetőeljárást megszünteti.
A felülvizsgálati eljárás során felmerült 9000 /kilencezer/ forint bűnügyi költséget az állam viseli.
Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye."(1)
Részletek az indoklásból:
(...)
Az I. rendű terheltnek a Ságvári Endrével szemben tett intézkedés során kifejtett magatartása több okból sem értékelhető bűncselekményként.
1./
Kristóf László I. rendű terhelt és a vele együtt intézkedő csendőrök mindenben a korabeli jogszabályoknak megfelelően, tehát nem „törvénytelenül" jártak el.
Ságvári Endre körözés alatt állt, az ellene indított eljárás alapját az 1921. évi III. tc. képezte.
A tc.1.§-a értelmében „aki az állam és társadalom rendjének erőszakos felforgatására vagy megsemmisítésére, különösen valamely társadalmi osztály kizárólagos uralmának erőszakos létesítésére irányuló mozgalmat vagy szervezkedést kezdeményez vagy vezet bűntettet követ el és öt évig terjedő fegyházzal büntetendő".
E rendelkezés alapján a korabeli államhatalom mind a baloldali, mind a jobboldali szélsőséges mozgalmakkal szemben eljárt.
Kristóf László I. rendű terhelt - a társaival együtt - ilyen jogszabályi háttéren nyugvó elöljárói parancs alapján intézkedett. Az események helyszínén két ízben is telefonon megkeresték a felettesüket, aki határozottan megerősítette az utasítást: Ságvári Endrét és Szabados Lajost őrizetbe kell venni. Ebben a helyzetben a csendőrök eljárása az intézkedés során törvényes volt.
(...)
Az ügy sajátosságaira tekintettel le kell szögezni: a Legfelsőbb Bíróság felülvizsgálata kizárólag a büntetőjogi megítélésre terjed ki és semmiben sem érintette az elbírálás tárgyát képező események történelmi, politikai értékelését.
(...)
Dr. Kónya István s. k. a tanács elnöke, Dr. Édes Tamás s. k. előadó bíró, Dr. Akácz József s. k. bíró, Dr. Horváth Ibolya s. k. bíró, Dr. Belegi József s. k. bíró
A kiadmány hiteléül:
bírósági tisztviselő
MTné
- 2007: Ságvári emléktábláját többször meggyalázták, összetörték szélsőjobbosok (7)
- 2008. Január: Jogerősen is elveszítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) elleni személyiségi jogi perét az az asszony (ügyvédje, Ádám György), aki a Ságvári Endre megölése miatt kivégzett csendőr (Kristóf László) felmentése kapcsán indított eljárást. A felperes, Pintér Mariann egyike Kristóf László áldozatainak, akit a csendőr "hivatali hatalommal való visszaélés" keretében kínzott, bántalmazott. (8)
Ádám György, ügyvéd álláspontja:
"...Pintér Mariann beadványában azt kifogásolta, hogy a sérelmére elkövetett kényszervallatást is - törvénysértő minősítéssel - az 1944-ben hatályos Btk. (a Csemegi-kódex) szerint minősítette a bíróság. Ezzel szemben - mivel a cselekmény háborús időben történt - az 1952-ben elfogadott Hatályos Anyagi Büntetőjogi Szabályok Hivatalos Összeállítása (BHÖ) szerint kellett volna eljárni, és aszerint Kristóf el nem évülő háborús bűntettet követett el. A BHÖ 82. pont e) alpontja kimondja ugyanis: a kényszervallatás is háborús bűntettnek minősül, ha az háború alatt valósul meg, függetlenül annak céljától. Ilyen tényállás jelenleg is hatályban van.
A felperes ezzel persze azt a megállapítást is sérelmezi, miszerint 1944 nyarán a csendőrök jogszerűen léptek fel az antifasiszta, békepárti aktivistákkal szemben. Erről az első fokon eljáró bíró említést sem tesz, így az ítélet e része is törvénysértő.
Tehát az LB ellen a pert a súlyosan törvénysértő ítélet miatt adta be Pintér Mariann, és az első fokon eljáró bíróság téves minősítése miatt fellebbeztünk az ítélőtáblához."(9)
- 2008 Február: Pintér Mariann fellebbezett az LB határozata ellen. Erre a törvénysértő ítéletet hozó Legfelsőbb Bíróság egy bírója beadványában a munkaköréhez, szakmájához, az ügyhöz méltatlan, cinikus hangnemben reagált, hivatali hatalmi pozíciójával visszaélve, a testület, a jogalkalmazás iránti bizalmat aláásva. (10)
- 2008 júliusában, Debrecenben, a helyi MDF vezetője (Czakó Sándor) letakarta Ságvári emléktábláját, és az önkormányzathoz fordult a végleges eltávolítás ügyében. Az önkormányzat eltávolította az emléktáblát. (1)
"Debrecenben az MDF vezetői bizonyára a “normális Magyarország” jegyében letakarták Ságvári Endre antifasiszta ellenálló emléktábláját, s valamiféle társadalmi igényre hivatkozva igyekeznek kiirtani mindent a közterekről, ami a régi rezsimből ott maradt. Épp akkor, amikor a közélet ocsúdni próbál a melegfelvonuláson tapasztalt példátlan atrocitások sokkjából.
(...)
Hazánkban a jobboldal mindig is ezt mondta: a komcsik, a modernek és a lázadók mindent elrontottak és elrontanak, vissza kell lépni a történelemben, a Trianon előtti Magyarországból, Szent Istvánból, az ősmagyar virtusból kell levezetni sikerességünk képletét. A jobboldal mindig is a múlt “megoldásától” remélte a jelen problémáinak megoldását, jóllehet nyilvánvaló, hogy ezen az úton a társadalom egyetlen baját sem lehet megoldani. A jobb oldal mai viselkedésében nem az a veszélyes, hogy nyíltan támogatja a szélsőjobbot, hogy jelképeiben, kultúrájában igen kétes szubkultúrához nyúl vissza, hanem az, hogy ezeket tekinti a jobboldal egyben tartása és erősítése eszközének. "(11)
- 2010. április 25.: Nemzetközi konferencia Pozsonyban, MEASZ:
"Máig tartó hamisság létezik az antifasiszta ellenállók hősiességének megítélésében is. Politikai ellenfeleink többször igyekeznek a porba tiporni az erkölcsi tisztességüket, amikor azt állítják róluk, hogy az antifasiszta ellenállók terroristák voltak. Magyarországon a Legfelsőbb Bíróság Ságvári Endre antifasiszta mártír meggyilkolásakor azt a képtelenséget állapította meg, hogy 1944. júliusában, amikor a náci Németország elfoglalta már Magyarországot, a fasiszta csendőrök a fennálló jog szerint jártak el, míg Ságvári Endre, aki egyébként az életét szerette volna menteni, törvénytelenül járt el, mert rálőtt a hatóságot képviselő hivatalos (a fasiszta berendezkedést képviselő) személyre. Ilyen logikával akkor a francia forradalom tagjai is bűnösök, mert a korábbi fennálló törvényeket haladták meg." (12)
- 2010. április 11./25.: Parlamenti választások -> újnyilas párt a parlamentben: Jobbik.
Források:
(1) Wikipedia: Ságvári Endre, http://hu.wikipedia.org/wiki/S%C3%A1gv%C3%A1ri_Endre
http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13302.htm
(2) Magyarország náci megszállása: http://www.mult-kor.hu/20090319_nem_biztak_a_nacik_az_ingadozo_magyarokban?pIdx=2
(3) Nemzeti Jogvédő Alapítvány, http://nja.hu/tortenelmi-igazsagtetel/kristof-laszlo-csendor-torzsormester-ugye/kristof-laszlo-csendor-torzsormester-jogi-rehabilitacioja.jog
(4) Nyilas hatalomátvétel: http://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C3%A1lasi_Ferenc
(5) Nemzeti Jogvédő Szolgálat (és Nemzeti Jogvédő Alapítvány): szélsőjobbos, a neonyilas és fasisztoid eszméket ill. azok terjesztőit, képviselőit szolgáló jogászi szerveződés, http://hu.wikipedia.org/wiki/Nemzeti_Jogv%C3%A9d%C5%91_Szolg%C3%A1lat
(6) A Legfelsőbb Bíróság (elnöke: Lomnici Zoltán) ítélete http://antifa-hungary.googlegroups.com/web/SagvariKristofItelet.pdf?hl=hu
(7) Jobbik: Eltüntettük Ságvári emléktábláját, http://www.jobbik.hu/rovatok/kozlemeny/eltuntettuk_sagvari_emlektablajat
Kuruc.info (felbujtó szerepét nyíltan vállalja): Széttörték a gyilkos Ságvári emléktábláját + képek! http://kuruc.info/r/2/11456/
(8) Nol.hu, 2008. január 10./26., Bánfai Tamara: Jogerős ítélet a Ságvári-perben, http://www.nol.hu/archivum/archiv-477195
(9) Nol.hu, 2008. január 26., Ádám György: Jogellenes manipuláció, http://www.nol.hu/archivum/archiv-479084
(10) Nol.hu, 2008. február 12., Bánfai Tamara: Retorzió az elvbarátozásért, http://www.nol.hu/archivum/archiv-481055
(11) Nol.hu, 2008. augusztus 1. Balázs Gábor, Kiss Viktor, Böcskei Balázs: Eszmélet, http://www.nol.hu/archivum/archiv-502006
(12) MEASZ, http://www.antifasiszta.hu/hirek/367
(13) Kristóf László 1959-es pere (a szövegek hitelességét nem támasztja alá semmiféle forráshivatkozás. Az ott olvasható néhány bejegyzés alapján valószínűsíthető, hogy Kristóf László rokonai, leszármazottai, ill. a pert gründoló szélsőjobbos Nemzeti Jogvédő Alapítvány/Szolgálat jóvoltából létező webhely, ezért az ott olvashatók pártatlansága, elfogulatlansága kérdéses lehet): http://kristoflaszlo.blogspot.com/2007/07/tlet-1959-szeptember-12.html
(14) Nol.hu cikkgyűjgyemény: http://www.nol.hu/kereses/?q=s%C3%A1gv%C3%A1ri-%C3%BCgy&w=tag
(15) Hasznos és érdekes infógyűjtemény, és kérdésfeltevések: "Ki a háborús bűnös?" http://pocakosgondok.blogspot.com/2006/03/ki-hbors-bns.html
Hy
ReplyDeleteVígszínházban elkövetett robbantásos merénylet miatt körözték, amely bizony tucatnyi komoly sérültet eredményezett.
ReplyDeleteElfogatóparancs alapján a civilruhás nyomozók meglepték, majd igazoltatást kezdeményeztek. Ennek látszólag engedelmeskedett és átadta a papírjait. Ám Cselényi Antal rendőrnyomozó látva a hamis papírokat megjegyezte: „Kár a gőzért Endre”! Azonban a támadásra készületlen rendőrnyomozókra, egy nagy tűzerejű fegyvert előrántva a kézitáskájából, azonnal lövöldözni kezdett Ságvári. Kristóf László nyomozó a földre esett, de ekkor sérült meg a másik két nyomozó is. A körözött Ságvári pedig menekülésbe kezdett. Pétervári János, aki egyébként a gépkocsivezetőként volt ott két nap múlva bele is halt a haslövés okozta sérülésébe. Az igazolványt kézben tartó Cselényi Antal is megsérült a vállán, de a rájuk támadó Ságvárit meg akarta állítani, így rálőtt. A rendőrnyomozók által kihívott mentőautóban, tehát nem a helyszínen halt bele e lövésekbe a körözött Ságvári Endre.
Összegezve: Miután Ságvári megadást színlelt, majd lövöldözést kezdeményezett, eközben három rendvédelmi személyt sebesített meg. Közülük két nap múlva az egyik nyomozó meghalt, így az 1959-es és teljesen megalapozatlan, koncepciós per kapcsán felakasztott ártatlan személlyel együtt, három vétlen, de halálos áldozatot követelt Ságvári meggondolatlansága. Az ő halála azonban nem a tűzharcban való hősi helytállás volt – ahogy azt a kommunista diktatúra beállította nekünk, sőt még tanította is – hanem egy sajátos öngyilkosság, amire ő előre számíthatott. Viszont Cselényi Antal részéről egy jogos és kötelező fegyverhasználat volt az esemény, amely a hatályos fegyverhasználati szabályok betartásával ment végbe.
Mindezt még a liberális Kőszeg Ferenc, a Helsinki Bizottság alapító elnöke és emberi jogi aktivista is elismerte a Kristóf per kapcsán írt 2007-es cikkében. Ő ugyanis akkor leírta a Népszabadságban, hogy ma sem történne semmi másképpen, ha az igazoltató rendőrökre valaki lövöldözni kezdene. Egyébként az 1959-es koncepciós per, kizárólag azért vette elő a már régen elévült, az akkori törvények szerint sem értékelhető cselekményeket, hogy az 56-os eseményeket összemossák a csendőrök elítélésével, hiszen nem volt képes megemészteni a „munkáshatalom”, hogy valójában épp a munkásosztály kelt fel a hamis és embertelen kommunista rendszer ellen.