Magyar jogalkalmazó intézmény, mint támogató

2009.10.30.

Egy magyar állampolgár bejelentette Szabó Máténak, az állampolgári jogok országgyűlési biztosának, hogy a Városligetben felháborító képek láthatók. Egyiken a „thank you for not mixing” („köszönjük, hogy nem keveredsz”) szöveg olvasható, a másikon egy vulgáris kézjelet alkalmazó gyerek látható, „i hat jews” („utálom a zsidókat”) felirattal.

Az állampolgári jogok biztosa a bejelentést továbbította a rendőrségnek. A bejelentő állampolgár a BRFK-tól az alábbi határozatot kapta válaszként:

HATÁROZAT
a feljelentés elutasításáról

Az 1978. évi IV. törvény a büntető törvénykönyvről (továbbiakban: Btk.) 269. szakaszba ütköző és annak b) pontja szerint minősülő közösség elleni izgatás bűntettének gyanúja miatt tett feljelentést a Be. 174 § (1) bekezdés a) pontja alapján, figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire – mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény – elutasítom.

A szórólapok egyike egyértelműen antiszemita tartalmú, míg a másik rasszista jellegű tartalommal bír.

A büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 269. szakasza alapján, aki nagy nyilvánosság előtt:

a) a magyar nemzet;

b) valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai ellen gyűlöletre uszít, bűntettet követ el.

A közösség elleni izgatás szükséges tényállási eleme vagy a magyar nemzet, vagy valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoport vagy a lakosság egyes csoportjai elleni uszítás. A gyűlöletre uszítás büntetőjogi fogalmát a joggyakorlat⁽¹⁾ alakította ki. Ennek megállapításához önmagában⁽²⁾ nem elegendő az, hogy a beszélő, író gondolatait a nagy nyilvánosság előtt a csoportot sértő, a csoportban ellenérzést keltő módon osztja meg. Az elhangzottaknak, leírtaknak alkalmasnak kell lennie arra, hogy olyan fokú feszültséget gerjesszen⁽³⁾, amely alkalmas arra, hogy a társadalmi rendet és békét megsértse. Az ily módon felhevített⁽³⁾ gyűlölet végső soron szélsőséges aktivitásba, erőszakos cselekményekbe mehet át, ennek közvetlen veszélyének kell fennállnia.

Jelen esetben az állapítható meg, hogy a szórólapok sértő jellegűek, de az uszítás szintjét el nem érő véleményközlésként értékelhetők. Egyik szórólap sem tartalmaz erőszakcselekményre történő felhívást. A szórólap nem ösztönzi⁽⁴⁾ az olvasókat aktív magatartásra.

Figyelemmel arra, hogy a véleménynyilvánítás szórólap formájában történt, ahol az azt olvasók közvetlen személyes kapcsolat⁽⁵⁾ban nem is állnak az íróval, nem képzelhető el⁽⁶⁾, hogy az egyébként több csoportot is sértő nyilatkozatok olyan szélsőséges érzelmeket kelthetnek, mely kapcsán fennáll az a lehetőség, hogy az erőszakos magatartás kifejtésébe csap át.

Figyelemmel a fentiekre, megállapítható, hogy a közösség elleni izgatás szükséges tényállási eleme – a szándékos⁽⁷⁾ gyűlöletre uszítás – hiányzik, így a cselekmény nem bűncselekmény, ezért a rendelkező részben foglaltak szerint a feljelentést elutasítom.

Budapest, 2009. október 12. napon

Dr. Varga Attila alezredes

Osztályvezető

_____________
Forrás: 168ora.hu
_____________

Megjegyzések:

(1) Tehát tulajdonképpen mindegy, hogy a törvény szövege mit tartalmaz. Bár a nyomaték kedvéért a törvényszakasz pontos idézése után még egy szabad szöveg formájában is megismétlik a passzust. Az számít, hogy a joggyakorlat milyen "hagyományt" teremt. Igaz, hogy ez a hagyomány évek óta minimum aggályos, és nem egyeztethető össze Magyarország törvényben rögzített nemzetközi kötelezettségeivel (Nemzetközi egyezmény, New York 1965., Párizsi Békeszerződés 1947, stb). Igaz, hogy a 30/1992. (V. 26.) AB határozat - Sólyom László akkori elnök aláírásával - kijelenti, hogy: a közösségek méltósága a véleménynyilvánítási szabadság alkotmányos korlátja lehet. De úgy látszik, hogy jelenleg Magyarországon a "hagyományőrzés" divatja mindennél erősebb: nem csak a Magyar Gárda, de a jogalkalmazó intézmények is zászlaikra tűzték.

(2) Egy jogalkalmazótól elvárható lenne, hogy rendszerben vizsgálja a dolgokat. Mint ahogyan egy kés "önmagában" nem ártalmas. De ha valaki felé fenyegető mozdulatokat teszünk vele, akkor már bizonyos fajta veszélyeztetési tényállás tud megvalósulni, ami már büntetést vonhat maga után. Megfelelő "joggyakorlat" esetén.

(3) A gerjesztés, hevítés e joggyakorlat (jogértelmezés) szerint - a természeti és társadalmi törvényekkel szöges ellentétben - nem folyamat, hanem egyetlen pillanat.

(4) Bizonyára alapos (szociál)pszichológiai véleményezés van e kijelentés mögött. Kár, hogy - a hitelesség kedvéért - nem nevezik meg azon szakértőket, szakintézményeket, melyek véleményét kikérték.

(5) Tehát bármiféle röplap szétszórható, plakát kiragasztható, azok semmiféle komoly hatást nem válthatnak ki, pusztán azért, mert nincs személyes kapcsolat. Bizonyára ez a gondolat is - meg nem nevezett - szakértői véleményeken alapul, ehhez még reklámszakértőket is bevonhattak, akik kutatásaikkal bizonyították, hogy a személyes kapcsolattól mentes hirdetéseknek, reklámoknak sincs érdemi hatásuk az emberi lélekre.

(6) A képzelet (hiánya) érdekes jogi kifejezés. Ehhez talán még - köztudottan átlagon felüli képzelőerővel rendelkező - írókat, művészeket is bevontak. Ha az ő szakvéleményüket is megemlítenék, hihetőbb lenne az állítás.

(7) Az összes addigi állítást fölöslegessé teszi a szándékosság hiányának kijelentése, hiszen azoknak nem logikai folyománya. De legalább is érdekesen "életszerű" értelmezése a szándékosságnak, mely szerint ilyen röplapokat valaki csak úgy véletlenül, talán unalmában, esetleg önkifejezés céljából, de valójában céltalanul szór ki az utcára, semmiféle összefüggésbe nem hozhatóan attól a nyilvánvaló tendenciától, amely 2002 óta háborítatlanul és egyre leplezetlenebbül, és fizikai erőszakba fordulva kelt félelmet a társadalom célcsoportjaiban, és minden demokráciáért aggódó állampolgárban.

(8) Fenti határozat csak egyetlen aspektusból érthető az egyszerű állampolgár számára: ha arra gondol, hogy a magyar rendőrség keretein belül ott munkálkodik egy szélsőjobbos "különítmény": a Tettrekész Magyar Rendőrség Szakszervezete (TMRSZ: http://www.tmrsz.hu/)

(http://www.tmrsz.hu/sajto/724-hvg-kibekult-jobbik-tmrsz.html) (A linkekre kattintva jelenleg az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium honlapja jön be, de kézzel átmásolva a böngésző címsorába a webcímet a Tettrekész honlapja jön be. Érdekes megoldás. Gondolhatnánk programozási hibára. De azt is hihetjük, hogy ez nem véletlen trükközés: jelképezheti, hogy tulajdonképpen már az egész minisztérium szélsőjobbos befolyás alatt áll.)